Nerolival soha nem találkoztam személyesen. Csak néhány hajszálával a fürdőszobában..

Együtt töltöttünk ugyan egy éjszakát, de ki-ki a maga szobájában. Nap közben váltogattuk egymást (ő délben jött, majd ment is várost nézni, én négytől nyolcig voltam otthon, majd mentem vacsizni, ő valamikor 9-10 körül ért haza, én 11 után... aztán másnap (ma) olyan korán kellett távoznom, hogy ő még aludt, mire visszajöttem, addigra meg már távozott).

Lehetett volna így az egyike azon vendégeimnek, akikből csak egy "vakon" ajánlás marad az Airbnb oldalon, mégis sikerült emlékezetessé tennie a látogatását azzal, hogy tanított nekem valami újat a lakásomról.

Tudni kell, és talán már említettem is, hogy olyan a lakásajtóm, hogy kívülről egy gomb van kilincs helyett - ergo ha kimész kulcs nélkül és az ajtó becsukódik, kizártad magad. Ezt a bravúrt sikerült már kétszer is megcsinálnom, úgyhogy első kézből tudom elmesélni milyen textil papucsban és "játszósruhában" villamosozni Anyáékhoz, ahol egy pótkulcscsomó rejtőzik... Viszont szobakiadás szempontjából ritka praktikus, mert a check-out nélkülem is simán megtörténhet: a kedves vendég csak benn hagyja a kulcsot a szobában, aztán behúzza az ajtót és viszlát! Erre már jóval több példa volt és természetesen soha nem éltek vissza a lehetőséggel, hogy akár vihetnének magukkal valami "szuvenírt" is a lakásból. Mondjuk nem is lenne mit, mert a legértékesebb tárgyam még mindig egy pianínó, aki pedig 300 kilót egyedül le tud cipelni (merthogy a liftbe sem fér bele), annak önzetlenül és önként átengedném.

Most is ez volt tehát a terv. Megírtam Nerolinak, hogy el kellett jönnöm, de ő nyugodtan kicsekkolhat amikor csak akar, szimplán hagyja benn a kulcsot a szobában, úgy minden rendben lesz.

Egy elég rohangálós és stresszes napom volt, távozásakor épp az öcsémék eljegyzési ebédjén ismerkedtem az új rokoncsaláddal, ezért csak jóval később olvastam az üzenetét, miszerint nem a szobában hagyta a kulcsot, hanem úgy gondolta, hogy még biztonságosabb, ha bezárja a rácsot is (a lakásajtón kívül van még egy rács is) és a kulcsomat elrejtette az ajtó melletti asztalon.

Megyek haza, a rács valóban zárva, a kulcs sehol. Nincs a virágok alatt, ahova a jövetelére rejtettem, nincs a kisasztalon, ahol dohányozni lehet az arra hajlamosaknak, nem találom. írok Nerolinak, hogy ez így nem igazán OK, miért nem azt csinálta, amit kértem? Ha nem találom meg a kulcsomat, akkor le kell cserélnem a zárakat!

Visszaírt, hogy nyugodjak meg, ő tuti a házban hagyta őket. Ott kell lenniük a kisasztalon a színes papírmappák alatt.

Színes papírmappák??? Ezt a részt nem értettem.

Visszaírtam neki, hogy nem tudok megnyugodni, a házban szintenként 5 lakás van, ez egy halom ember, miért gondolja, hogy az biztonságos, ha valahol a házban elrejtette a kulcsaimat? Nincsenek meg, és ha nem is találom meg őket, akkor kénytelen leszek zárakat cseréltetni és jelenteni Airbnb-n. :( Az asztalon biztosan nincsenek a kulcsok, más ötletem nincs, hogy hol kereshetném?

A gangon még van ugyan két másik asztal is, de annyira csak nem lehetett ketyós, hogy valamelyik szomszéd asztalára rejtette el. De még ha fel is merült volna benne - nos, azok az asztalok teljesen csupaszok... Csak azok a "papírmappák", azok alatt mit érthetett???

Ekkor kimentem újra az ajtóhoz és megakadt a szemem a belső felén.

Nos, az ajtó mellett belül is van egy kisasztal és azon valóban van egy nagy függőmappa színes tasakokkal. Azonnal odamegyek, felemelem a függőmappát és ott van alatta a kulcs!

De ezt hogy???

Hogyan tudta kívülről kulccsal bezárni a rácsot és mégis benn hagyni a lakásban a kulcscsomót???

Lecsekkoltam a kisablakait az ajtónak, hátha "visszadobta" rajtuk keresztül, de mind belülről volt bereteszelve.

Döbbenten írtam neki, hogy valóban megvannak a kulcsok, sajnálom, hogy problémáztam, de ezt mégis hogyan sikerült összehoznia? ((azt már nem írtam meg neki, hogy kapásból felmerült bennem, hogy lehet, hogy lemásolta a kulcsaimat és elkezdtem számolgatni, hogy ezesetben hány zárat kéne lecseréltetnem...))

Kisvártatva visszaírta, hogy gondolkozott rajta, hogy az elég biztonságos-e, ha csak behajtja az ajtómat és arra jutott: az még biztonságosabb, ha bezárja a rácsot is! Úgyhogy kiment az ajtón, amit nyitva hagyott, bezárta a rácsot, visszanyúlt és betette a kulcsot a beső asztalkára, amin a színes mappáim vannak, majd így húzta be a lakásajtót...

Teljesen kész lettem.

Mondtam neki, hogy lehidaltam a kreativitásától és most már még jobban sajnálom, hogy élőben nem sikerült találkoznunk... De ha újra Budapesten jár, légyszi szóljon, mert mostmáraztán meg szeretném ismerni!

Azt mondta, hogy mindenképpen szólni fog (meg hálás a rugalmas be-ki csekkolásért bla-bla) és hogy most vette észre, hogy az arctisztítóját viszont nálam hagyta, egy elég jófajta, még szinte tele van, használjam egészséggel!

Hiába no, hétköznapi dolgokban a zsenik is lehetnek ügyetlenek... de ezt a csajt akkor is nagyon megkedveltem, még így "vakon" is!