Sofia 5 napra érkezett Budapestre, mégpedig az Újév itt töltése céljából.

Nagyon szimpatikus volt benne, hogy nem csak 1-2 napra - kvázi átutazóba - jött, hanem látszólag tényleg érdekelte maga a város! Újév csúcsidőnek mondható, ezt már onnan megéreztem, hogy októbertől jöttek az érdeklődők. Éltem azzal a remek lehetőséggel, hogy megdupláztam a szobaáramat, de így is pillanatok alatt elkelt. Sofia egy UK-be egy évre kiküldött HR-es volt, a lakótársai pedig 3 napra egy 3 tagú család lettek: szülők és felnőtt lányuk, ahol a lány beszélt angolul, de a szülei csak spanyolul, így elég jól jött ki, hogy Sofia meg Mexikóból származott.

Mi tehát csak a másik két napban laktunk együtt, de korban, stílusban hasonlóak voltunk (ő mondjuk kicsit fiatalabb és talán valahol vagányabb is, hisz három fiú mellett nőtt fel egyedüli lányként) és annyira megszerettem, hogy elhívtam arra az újévi party-ra, ahova a táncoslányokkal mentünk.

2017 decemberében Bea és Dávid, a barátaim tartottak egy Novénát. Ez egy dél-amerikai betlehemezés, és az a lényege, hogy Karácsony előtt 9 napon át minden este együtt énekelnek, majd táncolnak az emberek. Bea mindenképp meg szerette volna ismertetni ezt a szokást velünk, mert neki Kolumbiában nagyon tetszett, ezért meghívta rá az összes táncoslányt, meg az itthoni kolumbiai ismerőseit. Nos, ezen a Novénán tudtuk meg Diával, hogy Bea, Dávid, Alejandro meg Anikó egy nemzetközi buliba mennek Szilveszterkor, aminek az a lényege, hogy 50 ember kibérel egy helyet és maga visz kaját-piát, majd együtt buliznak. Egy amolyan félig házibuli (mert a kaja-pia saját), félig nyitott party, mert szájhagyomány útján terjedt, a hely bérelt volt, szerveztek DJ-t és volt belépő, de karszalag meg létszámkorlát is. Nagyon tetszett a koncepció, ezért mi is bejelentkeztünk.

Nos erre a bulira hívtam meg Sofiát, hisz tudtam, hogy itt kevés magyar szó fog elhangzani, ellenben annál több angol és ugye pont körülöttünk mozgott a spanyolajkú kontingens is!

Együtt vásároltunk be virsliből, kenyérből, sajtból, csokis almasziromból meg persze pálinkából, sörből, pezsgőből... majd irányoztunk a Lehel térre.

Nem szeretem különösebben a Szilvesztereket - magát a műfajt, hogy ilyenkor bulizni KELL és szuper jól érezni magunkat. Ez a buli mégis felejthetetlen volt és talán az első olyan szilveszterem, ahol még hajnali háromkor is ment a tombolás. Jó volt a zene, rengeteget táncoltunk, hihetetlen kedves, közvetlen és jópofa volt mindenki.

Sofia is imádta az egész estét, részt vett minden ivós játékban, sőt, konkrétan kenterbe vert egy csomó srácot sörpongban! Azt mondta, hogy ő sem volt még ilyen buliban, ahol mindenki, de tényleg MINDENKI úgy bánt vele, mintha ezer éves barátok lettek volna, pedig rajtam kívül senkit nem ismert eredetileg.

Az ajánlásomba később azt írta, hogy a valaha volt legjobb host-ja voltam. Barátok lettünk Facebook-on is, ahol megosztotta a nagyvilággal az utazós képeit, kedvenc fővárosomat pedig átnevezte BudaBest-nek :-)